Azt hiszem ideje dokumentálni pár dolgot az elmúlt hónapokból. Miket hallgattam, hol jártam...
Elkezdtem pl hallgatni nu jazzt, és ez által soksok chillhez és ambienthez is eljutottam. Ez érdekes, mert általában fordítva szokott lenni: valaki rákap a chillre, és a nu jazz-en keresztül eljut a régebbi, klasszikusabb vagy mainstream jazz zenékhez. De hát mikor voltam én normális. Csak párat említek, ízelítőül: De Phazz, Jazzanova, Zap mama, Koop, Groove Armada...
Pár tecsöves nyom:
Voltam észt népzenei koncerten is pár hete. Fiatal lányok nyomták, de koruk ellenére nagyon képzettek voltak. Meg látszott rajtuk a zeneszenvedély, a muzikalitás. Olyan tüneményes-de-mégis-tiszteletreméltó-mert-nagyonprofik –jellemzést adnék rájuk. Amúgy Anu Taulnak hívják a frontasszonyt, itt a honlapja, akit érdekel. A művésznő nagyon szép, tud magyarul is, úgyhogy urak, egy év múlva lehet lejönni Szegedre. Merthogy újra eljönnek, a hagymánnyá váló szegedi észt hetekre.
Holnapután pedig újra megyek Devil’s Jazz-re, amit a 40 napi böjtölés miatt mellőznie kellett Szeged város lakóinak. (értsd: a hely, ahol rendszeresen föllépnek, tartja a keresztény ünnepkört, így nagyböjtben nem szervezett koncerteket sem). Komoly megvonás volt, ezért gondolom ismét megtelik a Milleniumi Kávéház ezen az estén, amikoris fölcsendül a cimbalom, és a hat csodálatos zenész mindenkit levesz a lábáról a cigány-magyar nótákkal, népdalokkal, jazz standerdekkel.
Most az elmúlt másfél hónapom zenei történéseit történéseinek kb 10%-át osztottam meg veletek. Még biztos hogy lesz hasonló poszt, mert vannak itt még, akik megérdemelnek pár sort: Orszáczky Jackie, akit sajnos a halála után fedeztem fel; a Soil, Pimp & Session, a japán jazzpunkok; Borago, amire csak egy szót tudok hirtelen mondani, hogy gyönyörű; és hogy egy egészen különleges helyi zenekart se felejtsünk ki: a Sheketről is írni szeretnék.
